Zalán hátrapillant rám, és egy alig észrevehető mosoly jelenik meg a szája sarkában.
– Elhiheted, hogy nem én szerveztem így.
– Honnan tudhatnám? – incselkedek vele.
Hirtelen közelebb lép. Egészen közel húzódik. Ujjával végigsimít arcomon. Egy pár pillanatig hallgat, majd megszólal:
– Csupán azért, mert nincs rá hatásköröm. – Fejét megdöntve az ablak felé biccent egyet. – Az égi műsorhoz.
Zalán király a saját világában. Hiába jár állandóan tilosban, hiába lételeme a törvények megszegése, bármihez nyúljon is, abból birodalmat épít. Senki sem tudja pontosan, ki is ő, mégis vannak, akik csodálják, vannak, akik vadásznak tartják, megint mások beleszeretnek.
Adélt mindenki egyenes gerincéről, az igazság feltárása iránti csillapíthatatlan vágyáról ismeri. Ügyészként mindent megtesz, hogy a különösen veszélyes és nagyra hízott bűnszervezetek vezetőit oda juttassa, ahová valók. Rácsok mögé.
Életében éppen ezért nincs helye olyan bohóságoknak, mint a szerelem.
Mi történik akkor, amikor két teljesen ellentétes világ összeütközik? Adél és Zalán elrugaszkodhatnak a szakadék szélén, bízva abban, hogy lesz, aki elkapja őket?
Elrugaszkodás - Zuhanás a Paradicsomba I.
